Bevezetés
Miként azt a Drag-Along Jogot és a Tag-Along Jogot taglaló cikkünkben bemutatjuk, a korai fázisú vállalkozásokat érintő kockázati tőkefinanszírozás elsődleges motivációja a céltársaság mögött álló, a szükséges knowhow-t és fejlesztési tevékenységet biztosító alapítók jelentik. Jelen cikkben egy további, az alapítók személyéhez kapcsolódó biztosítékot, az ún. vesting intézményét helyezzük górcső alá, ahhoz kapcsolódóan is – tekintettel a hazai szabályozásból eredő lehetőségekre – kiemelten az angolszász rendszerbeli elnevezése szerinti „reverse vesting” (azaz fordított irányú vesting) intézményét érintjük.
A vesting lényegi motívuma
A vesting lényegi motívuma annak biztosítása, hogy a projekt sikeréhez szükséges tudást biztosító alapítók, mint kulcsemberek minél hosszabb távon álljanak a céltársaság rendelkezésére és minél hosszabb távon szolgálják a projekt érdekeit, annak fejlesztését. Befektetői szempontból nem is lehet vitás, hogy a kulcsemberek időelőtti kilépése a projekt mögül, jelentős eséllyel egyet jelent a projekt kudarcával, de legalábbis annak negatív irányvételével. Ugyanakkor az alapítók aspektusa is meg kívánja egy ilyen garancia jelenlétét a befektetési és szindikátusi megállapodásokban, hiszen több kulcsember esetén valamely részesedéssel rendelkező kulcsember időelőtti háttérbe vonulása a projektet érintően a többi kulcsember pozícióját is elnehezítheti, továbbá jogvitás helyzetet eredményezhet, például egy célzott kilépési eseményből eredő ellenérték – részesedésarányos – felosztásakor.
Az általános vesting háttere
Az általános vesting hátterét a kulcsemberek pozitív irányú ambicionálása jelenti. Mindez akként kerül biztosításra, hogy a projekt előmozdításában való közreműködés időtartamának növekedésével az érintett kulcsember a céltársaságban is további részesedéshányad megszerzésére szerez opciót. Azaz leegyszerűsítve, a vesting általános modellje szerint minél tovább szolgálja a kulcsember a projektet, annál magasabb arányú részesedés megszerzésére tarthat igényt a társaságban.
Reverse vesting
E fenti ösztönzési rendszer ellentétes előjelű formája az ún. „reverse vesting”, amely már a kockázati tőkefinanszírozás végrehajtásának időpontjában a céltársaságbeli részesedések teljes körű kiosztásán alapszik. Ilyen esetben a befektető társaságba való belépésekor már valamennyi kulcsember a teljes, előrevetített részesedésaránnyal rendelkezik és a kulcsemberek időelőtti távozása az adott kulcsember részesedésének csökkenését vonja maga után. Technikailag mindez akként körvonalazódik, hogy a céltársaság saját részesedésként vonja magához a távozó kulcsember részesedésének meghatározott részét, melynek praktikus jogi eszköze egy feltételhez kötött opciós jog alapítása a céltársaság javára.
Szankciós jelleg
Egy racionális rendszerben természetesen a fenti szankciós jelleg célja nem lehet az, hogy a projekt építésében már számottevő részben résztvevő kulcsember részesedése teljes körűen elvonásra kerüljön, így a bevett szisztéma szerint az idő előrehaladtával vagy esetlegesen valamely feltételek beálltával az elvonásra kerülő részesedéshányad is csökken.
Példaként szolgáló szakaszos vesting-modell
Példaként szolgálhat az alábbi szakaszos vesting-modell:
- 1 éven belül a kulcsember céltársaságban meglévő részesedése 100%-át;
- 1 éven túl, de 3 éven belül a kulcsembernek céltársaságban meglévő részesedésének 50%-át;
- 3 éven túl, de 5 éven belül a kulcsembernek céltársaságban meglévő részesedésének 30%-át jogosult magához váltani egyoldalúan a céltársaság, amennyiben a fenti időszakokon belül távozik nem támogatott módon a kulcsember.
Nem támogatott távozás
Annak meghatározása, hogy mi minősül nem támogatott távozásnak a kulcsember tekintetében a befektetési szerződések szabályozásának sajátossága, jellemző példa a fennálló jogviszony bármely kulcsember általi egyoldalú megszüntetése ideértve mind a felmondást.
Good leaver vs. bad leaver minősítés
Nem ritka előírás a befektetési szerződésekben, hogy a kulcsemberi távozás, azaz a személyes munkavégzés alapját képező jogviszony megszüntetésének módját két kategóriára osztja a befektetési szerződés aszerint, hogy a kulcsemberi távozás az érintett kulcsembernek felróhatóan vagy szerződéses vállalásának megsértésével történik-e a kilépés („bad leaver”), vagy pedig olyan okból következett be a kulcsemberi távozás, amely ok a kulcsembernek nem felróható, vagy egyébként a társaság céljaival nem ellentétes a kulcsember távozása, illetőleg a vesting alkalmazása valamely más okból méltánytalan volna („good leaver”). A „bad leaver” természetű kulcsemberi távozásra eklatáns példa egy munkaviszony keretében kulcsemberrel szemben gyakorolt azonnali hatályú felmondás (melynek alapját különösen egy munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség kulcsemberi megszegése képezheti), míg a „good leaver” természetű kulcsemberi távozás tekintetében példaként említhető az öregségi nyugdíjra, keresőképtelenségre vagy éppen a felek megállapodására tekintettel történő távozás.
Összegzés
Egyértelmű tehát, hogy a vesting rögzítése egy befektetési szerződésben nem egy egyoldalú befektetői érdeket tükröz, az valamennyi alapító, illetve kulcsember közös érdekét képezi le azzal, hogy a kapacitását és jelenlétét biztosító kulcsember ne azonos módon részesüljön az előnyökből, mint egy idő előtti távozó kulcsember. A vesting ekként a kulcsemberek egymáshoz és a céltársasághoz kötődő jogviszonyában a méltányosság elvét is hivatott megjeleníteni.